Az antik arany gyűrűk nem sok eltérést mutatnak a mai, jól ismert formákkal szemben. Viszont az antik arany gyűrűknél megfigyelhető, hogy régen hangsúlyosabbak voltak a finomabb, egyszerűbb vagy letisztultabb formák az egyszerű népnél, míg a nemesek nagyobb gyűrűket választottak, akár gyöngyökkel vagy gyémántokkal kirakva azt. Bár nem mindenki engedheti meg magának, hogy minden ujjára húzzon egyet, de egyet-kettőt szívesen viselünk.
Nagyon nehéz pontosan bemérni, hogy mikor is kezdték először készíteni a gyűrűket. Azt azonban tudjuk, hogy először csakis az uralkodók, nemesek díszíthették kezüket gyűrűkkel. A fennmaradt több száz éves antik aranygyűrűkből kiderül, hogy akkor már nem csak a férfiak, hanem már a nők is viseltek gyűrűt.
A gyűrű a végtelenséget szimbolizálja. A párok is arany gyűrűvel szokták megpecsételni szerelmüket. Ez még szebb, ha antik arany gyűrűről beszélünk, mert az lehet több generáción átívelő örökség is. Az első antik eljegyzési gyűrűket az 1800-as években készítették, viszont akkoriban nem tartalmazhatott semmilyen jellegű követ vagy mintázatot, mert azt tartották, hogy megszakítja a végtelenséget szimbolizáló zárt kört, és így rossz hatással lehet a szerelmükre. A férfiak inkább kedvelik és kedvelték mindig a letisztultabb, esetleg egyszerű mintázatú arany gyűrűket, míg a nők a csillogóbb, kövekkel díszített darabokat részesítik, részesítették előnyben.
Mivel az arany nem korrodálódik, ezért is a legkedveltebb a gyűrűkészítésben. Erre biztosan őseink is rájöttek, mert a legtöbb antik gyűrű, ami ránk maradt, aranyból készült.